Előadások
Csókos asszony
Zerkovitz Béla – Szilágyi László
műfaj: operett
szerep: Pünkösdi Kató
rendező: Kis Domonkos Márk
Te éppen úgy nem tudsz jó lenni, mint ahogy én nem tudok rossz lenni.
Józsefváros ünnepel, mert a Nagytemplom utcai talált gyerekből primadonnává vált Pünkösdi Kató, óriási sikert aratott a Csókos asszony című operett főszerepében. És ott, ahol a boldogság ilyen ritkaságszámba megy, ott bizony megadják a módját, ha mégis úgy hozza az élet, hogy van mit ünnepelni! Kató nevelőapja, Kubanek pazar vacsorát szervez, amelynek fénypontjaként Dorozsmai Pista, Kató szerelme végre megkérheti a lány kezét. Látszólag minden adott a felhőtlen folytatáshoz, csakhogy a szertelen és harsány ünneplés egy szempillantás alatt fordul botrányba, mert a jegygyűrű egy kis éjszakai mulatozás áldozatává vált. És amíg a gyűrű sehol, addig egy újabb férfi érkezik a bérház szegényes udvarába, Báró Tarpataky, a dúsgazdag mecénás, aki felajánlja pártfogását Katónak.
Szerepem szerint Kató egy árva lány. Kedves és naív, de nem pejoratív értelemben, hanem mivel ő mindenben és mindenkiben a jót keresi és látja. Ezért is szereti őt mindenki a Nagytemplom utcában és ezért van, hogy Kató egy személyben hozza meg a sikert az egész Józsefvárosnak. Az ő nagy szíve mégis egy emberért dobog igazán: az édes- rossz Pistukájáért. A legnagyobb szívfájdalomra az ad okot, hogy e két fiatal ellentétes pólósú mágnesként vonzák egymást.
A báró által ígért fényűzés, a csillogó élet igazán csábító. De hogy kiállja-e a próbát a szerelem, és ki kinek a nyakába borul végül, arra majd válaszol a női szív.
Apácák
Don Goggin
műfaj: musical
szerep: Mária Amnézia
rendező: Kökényessy Ági
…mert, aki dícséri magát, az megaláztatik, de aki alázatos, az felmagasztaltatik.
Öt apáca- miután megtudják, hogy mi történt a zárdában- kénytelenek egy show- műsort összehozni, hogy egy kis pénzhez jussanak. Közben mindenkiről kiderül egy s más, miközben megismerhetjük a nővérek esendőségét, beleláthatunk a mindennapjaikba és ízelítőt kaphatunk a humorukból.
Az én karakterem: Mária Amnézia, egy elég beszédes név. Nem emlékszem sok mindenre, mert egy fe-szület a fejemre esett… Kissé ön- és közveszélyes vagyok, de csupa szív és jószándék. Mi lesz velem és a többi nővérrel? Találkozzunk és kiderül! Jó zenék, elő zenekar, remek koreográfia és sok nevetés.
Mi kellhet még egy jó estéhez?!
Szépkilátás
Tarnóczi Jakab – Varga Zsófia
zenés jelenetek egy hotelből
szerep: Kalász Mária
rendező: Tarnóczi Jakab
Oly szép az élet, míg álmoknak élek,
De ki tudja, mi jön majd ezután?
Egy kisvárosi hotelben vagyunk. Egy kisvárosban, ahol a frissen átadott autópálya nem hozza, hanem viszi a fiatalokat, ahol a betonépületeket mind benőtte a borostyán, de az elszáguldó autók kipufogóhangjai mellett hallani a feketerigók énekét. Egy kisvárosi hotelben az erdő közepén, ahol több a pincér, mint a vendég. Ha viszont véletlenül betéved egy vadásztársaság, egy orosz milliomosnő vagy egy, a városból elszármazott szupersztár, az igazgatónő és a személyzet szívét-lelkét kiteszi, hogy legalább egy éjszakára maradjanak. És túl is éljék.
A darab egy abszurd zenés búfelejtés saját élményekből építkezve, vezetett improvizációk alapján. Szerepem szerint egy, a hotelben dolgozó alkalmazott vagyok- hogy pontosan mi a munkaköröm, az itt nincs fixálva, hiszen itt mindenki csinál mindent… vagy semmit. Egy biztos: a klasszikus énekléshez fűződő szeretetemet nem csorbítja semmilyen külső körülmény sem.
S hogy mi a végkifejlet? Mindenki járjon utána! 🙂
Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Móricz Zsigmond
műfaj: zenés vígjáték
szerep: Veronika
rendező: Mikó István
Táncol a vérem, minden csepp vérem táncol!
Móricz dzsentrivilágának nem vívódó és elbukó figurája Balázs, a nyíri birtokos. Pontosan tudja, hogy mulat egy magyar úr! Ez a Balázs szereti a vidámságot, a cigányzenét, no meg azt, ha portáján három napig tart a vigasság. Azonban az asszonykája, Pólika már kicsit más, számára sáskajárás minden mulatság. S ha egy karakán, makacs menyecske megorrol az urára, akkor biz’ elszalad és egy fél falu kell a kibékítésére.
Könnyed, léha világ könnyed komédiája, amiben semmi sem visszafordíthatatlan, semmi sem végzetes. Tükröt tart egy letűnt kor, a boldog jólét vidám, ám könnyelmű kora elé.
Ágacska
Csukás István- Darvas Ferenc
műfaj: mesejáték
szerep: Ágacska
rendező: Kökényessy Ági
Együtt hisszük és együtt álmodjuk az életet!
Légy, ami vagy!
A darabnak csodálatos üzenete van. Egyszerre szól önmagunk és mások elfogadásásról. Ráadásul segít rávilágitani arra is, hogy „az életet nem csak az ember birtokolja”. Élet van az állatokban, növényekben is és ezt tiszteletben kell tartanunk.
Szerepem szerint én vagyok Ágacska, de ezt a darab során valójában nem tudom. Sőt, az egész mesejá-ték arról szól, hogy keresem önmagamat, miközben kalandok érnek, barátokra teszek szert és ezáltal sokat tanulok a világról. Csukás gyönyörű köntösbe csomagolta a „minden élet számít” gondolatot, amellyel én is tökéletesen tudok azonosulni. Ráadásul Darvas kedves dallamokkal fűszerezte meg a da-rabot, amely kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartogat szép, tanulságos és örömteli pillanatokat.
Az orfeumtól a retro klubig
vidám zenés időutazás
rendező: Susán Ferenc
Kellene ma éjjel egy kis haccacáré!
Múltidéző időutazás a 20-as, 30-as évek legnépszerűbb kupléiból, szazonaiból és operetteiből, egészen a 60-as, 70-es évek legnépszerűbb slágereikig. Közben vidám kamaréval és jelentekkel tarkítva. Az előadásban többek között olyan számok csendülnek fel, mint: Éjjel az omnibusz tetején, Hétre ma várom a Nemzetinél, Kellene ma éjjel egy kis hacacáré, A jányok, a jányok, a jányok angyalok, Járom az utam, Egy szál harangvirág, Csak egy tánc volt…
Az elveszett és megkerült Jenő avagy ha baj van, kést teszek a sebbe
Rejtő Jenő- Horváth János Antal
osztálytermi színházi előadás
szerep: Tátrai, Bakonyi, Sárika
rendező: Horváth János Antal
– Uram! A kérsemért jöttem!
– Elhagyta?
– Úgy tűnik.
– Hol?
– Valami matrózban.
Rejtő Jenő élete tele volt kalanddal, de sokat ezek közül máig homály fed. Például az 1924 és 1927 közötti időszakot az életéből teljesen. Testvérei szerint csak csellengett erre-arra, szülei azt hitték, hogy beállt az idegenlégióba, de egyik sem volt igaz. Mindenféle munkában kipróbálta magát, közben pedig figyelte az embereket és végül elhatározta, hogy író lesz, és megpróbál valami olyat csinálni, amit nem csinált még soha senki.
Az előadásban Rejtő Jenő fergeteges bohózatain és regényrészletein keresztül próbáljuk “megtalálni” őt és megfejteni, hogy mi is történhetett vele, amíg eljutott oda, hogy az írásnak szenteli életét.